19:1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.

19:2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki [csak] a lábával siet, hibázik.

19:3 Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.

19:4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.

19:5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.

19:6 Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.

19:7 A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.

19:8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.

19:9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.

19:10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem [illik] a szolgának uralkodni a fejedelmeken.

19:11 Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.

19:12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.

19:13 Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.

19:14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.

19:15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.

19:16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.

19:17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.

19:18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény [felőle;] de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.

19:19 A nagy haragú [ember] büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled [haragját.]

19:20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.

19:21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.

19:22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.

19:23 Az Úrnak félelme életre visz; és [az ilyen] megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.

19:24 Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.

19:25 Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.

19:26 A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.

19:27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, [mely téged arra visz], hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.

19:28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.