31:1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.

31:2 Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.

31:3 Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.

31:4 Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.

31:5 Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.

31:6 Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.

31:7 Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.

31:8 Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat [és] megismered a háborúságokban lelkemet;

31:9 És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, [sőt] tágas térre állatod lábaimat.

31:10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.

31:11 Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban [múlnak] éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.

31:12 Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.

31:13 Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.

31:14 Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.

31:15 De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.

31:16 Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.

31:17 Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.

31:18 Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg [és] pusztuljanak a Seolba.

31:19 A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.

31:20 Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, [és] megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.

31:21 Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől.

31:22 Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!

31:23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.

31:24 Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek!