3:1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt. 3:2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban. 3:3 Bizony ellenem fordult, [ellenem] fordítja kezét minden nap. 3:4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat. 3:5 [Erősséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal. 3:6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat. 3:7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. 3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. 3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban. 3:3 Bizony ellenem fordult, [ellenem] fordítja kezét minden nap. 3:4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat. 3:5 [Erősséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal. 3:6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat. 3:7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. 3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. 3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:3 Bizony ellenem fordult, [ellenem] fordítja kezét minden nap. 3:4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat. 3:5 [Erősséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal. 3:6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat. 3:7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. 3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. 3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat. 3:5 [Erősséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal. 3:6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat. 3:7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. 3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. 3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:5 [Erősséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal. 3:6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat. 3:7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. 3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. 3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat. 3:7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. 3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. 3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. 3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. 3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. 3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. 3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:10 Ólálkodó medve ő nékem [és] lesben álló oroszlán. 3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! 3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! 3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. 3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. 3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. 3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. 3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. 3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. 3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! 3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. 3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:21 Ezt veszem szívemre, azért bízom. 3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! 3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! 3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. 3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. 3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. 3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. 3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. 3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység? 3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. 3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:31 Mert nem zár ki örökre az Úr. 3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. 3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. 3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; 3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; 3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. 3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? 3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. 3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért [bűnhődik.] 3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. 3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. 3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. 3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. 3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. 3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. 3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. 3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. 3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. 3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, 3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. 3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. 3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. 3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. 3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! 3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. 3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! 3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. 3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. 3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. 3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; 3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. 3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. 3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. 3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. 3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
3:66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
GOTO NEXT CHAPTER - BIBLE INDEX & SEARCH