20:1 A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!

20:2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.

20:3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.

20:4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.

20:5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.

20:6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?

20:7 A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!

20:8 A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.

20:9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?

20:10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.

20:11 Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.

20:12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.

20:13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.

20:14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.

20:15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.

20:16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.

20:17 Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.

20:18 A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.

20:19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.

20:20 A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.

20:21 A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.

20:22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!

20:23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.

20:24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?

20:25 Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.

20:26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.

20:27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.

20:28 A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.

20:29 Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.