27:1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap [tereád.]
27:2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
27:3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
27:4 A búsulásban kegyetlenség [van,] és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
27:5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
27:6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
27:7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
27:8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
27:9 [Mint] a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes [szavai is, melyek] lelke tanácsából [valók.]
27:10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
27:11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
27:12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
27:13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
27:14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
27:15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
27:16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
27:17 [Miképen] egyik vassal a másikat élesítik, [a képen] az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
27:18 [Mint] a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
27:19 Mint a vízben egyik orcza a másikat [megmutatja,] úgy egyik embernek szíve a másikat.
27:20 [Mint] a sír és a pokol meg nem elégednek, [úgy] az embernek szemei meg nem elégednek.
27:21 [Mint] az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében [próbáltatik meg, úgy] az ember az ő híre-neve szerint.
27:22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
27:23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
27:24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
27:25 [Mikor] levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
27:26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27:27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.