130:1 Grádicsok éneke. &A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

130:2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

130:3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

130:4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

130:5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

130:6 [Várja] lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

130:7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!