1:1 Énekek éneke, mely Salamoné.

1:2 Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; &mert a te szerelmeid jobbak a bornál.

1:3 A te drága kenetid jók illatozásra; &a te neved kiöntött drága kenet; &azért szeretnek téged a leányok.

1:4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! &Bevitt engem a király az ő ágyasházába; &örvendezünk és vígadunk te benned, &előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, &méltán szeretnek téged.

1:5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; &mint Kédár sátrai [és] Salamon szőnyegei.

1:6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; &az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, &a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, - &a magam szőlőjét nem őriztem.

1:7 Mondd meg nékem, [te,] a kit az én lelkem szeret, &hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; &mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?

1:8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! &jőjj ki a nyájnak nyomdokain, &és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.

1:9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.

1:10 Szépek a te orczáid a [halántékra való] lánczokban, &a te nyakad a gyöngysorokban.

1:11 Arany lánczokat csinálunk néked, &ezüstből csinált gyöngyökkel.

1:12 Mikor a király az ő asztalánál ül, &nárdusnak jóillatja származik én tőlem.

1:13 [Olyan] az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, &mely az én kebeleim között hál.

1:14 [Mint] az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, &[olyan] nékem az én szerelmesem.

1:15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, &a te szemeid [olyanok, mint] a galambok.

1:16 Ímé, te [is] szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, &és a mi nyoszolyánk zöldellő.