36:1 Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.

36:2 A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;

36:3 Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.

36:4 Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni [és] jót cselekedni.

36:5 Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat.

36:6 Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!

36:7 Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!

36:8 Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.

36:9 Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

36:10 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

36:11 Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.

36:12 Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.