37:1 Dávidé. &Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.

37:2 Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.

37:3 Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.

37:4 Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.

37:5 Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.

37:6 Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.

37:7 Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, [se] arra, a ki álnok tanácsokat követ.

37:8 Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!

37:9 Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.

37:10 Egy kevés [idő] még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.

37:11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.

37:12 Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:

37:13 Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.

37:14 Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, [és] leöljék az igazán élőket;

37:15 [De] fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.

37:16 Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.

37:17 Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.

37:18 Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.

37:19 Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.

37:20 De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.

37:21 Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.

37:22 Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.

37:23 Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.

37:24 Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.

37:25 Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.

37:26 Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.

37:27 Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.

37:28 Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.

37:29 Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.

37:30 Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.

37:31 Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.

37:32 Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;

37:33 De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.

37:34 Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.

37:35 Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;

37:36 De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.

37:37 Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.

37:38 De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.

37:39 Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.