106:1 Dicsérjétek az Urat. &Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.

106:2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?

106:3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, [és] igazán cselekszik minden időben.

106:4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,

106:5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, [és] örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!

106:6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.

106:7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.

106:8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.

106:9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.

106:10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.

106:11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.

106:12 És hittek az ő beszédeinek, [és] énekelték az ő dicséretét.

106:13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!

106:14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.

106:15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.

106:16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.

106:17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.

106:18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.

106:19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.

106:20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.

106:21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,

106:22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.

106:23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse [őket.]

106:24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.

106:25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.

106:26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;

106:27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.

106:28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.

106:29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.

106:30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.

106:31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.

106:32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,

106:33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.

106:34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.

106:35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.

106:36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.

106:37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,

106:38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.

106:39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.

106:40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.

106:41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.

106:42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!

106:43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.

106:44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;

106:45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.

106:46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.

106:47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.