107:1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme. 107:2 [Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből; 107:3 És a kiket összegyűjtött a [különböző] földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől. 107:4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala. 107:5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. 107:6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. 107:7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. 107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:2 [Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből; 107:3 És a kiket összegyűjtött a [különböző] földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől. 107:4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala. 107:5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. 107:6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. 107:7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. 107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:3 És a kiket összegyűjtött a [különböző] földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől. 107:4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala. 107:5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. 107:6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. 107:7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. 107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala. 107:5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. 107:6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. 107:7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. 107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. 107:6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. 107:7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. 107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. 107:7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. 107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. 107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
GOTO NEXT CHAPTER - BIBLE INDEX & SEARCH