38:1 Dávid zsoltára emlékeztetőül.

38:2 Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

38:3 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.

38:4 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.

38:5 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.

38:6 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.

38:7 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

38:8 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.

38:9 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.

38:10 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!

38:11 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa - az sincs már velem.

38:12 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.

38:13 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.

38:14 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

38:15 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.

38:16 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!

38:17 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

38:18 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.

38:19 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.

38:20 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,

38:21 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.

38:22 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!