7:1 Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, &oh fejedelem leánya! &A te csípőd hajlásai [olyanok,] mint a kösöntyűk, &mesteri kezeknek míve.

7:2 A te köldököd, mint a kerekded csésze, &nem szűkölködik nedvesség nélkül; &a te hasad [mint a] gabonaasztag, &liliomokkal körül kerítve.

7:3 A te két emlőd, [mint] két őzike, &a vadkecskének kettős fiai.

7:4 A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony; &a te szemeid, [mint] [a] Hesbonbeli halastók, a sok népű kapunál; &a te orrod hasonló a Libánus tornyához, &mely néz Damaskus felé.

7:5 A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, &és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, &a király is megköttetnék fürteid által!

7:6 Mely igen szép vagy és mely kedves, &oh szerelem, a gyönyörűségek közt!

7:7 Ez a te termeted hasonló a pálmafához, &és a te emlőid a [szőlő]gerézdekhez.

7:8 Azt mondám: felhágok a pálmafára, &megfogom annak ágait: &és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei, &és a te orrodnak illatja, mint az almának.

7:9 És a te ínyed, mint a legjobb bor, &melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, &mely szóra nyitja az alvók ajkait.

7:10 Én az én szerelmesemé vagyok, &és engem kiván ő!

7:11 No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre, &háljunk a falukban.

7:12 Felkelvén menjünk a szőlőkbe, &lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, &ha kinyílott-é virágja, &ha virágzanak-é a gránátalmafák: &ott közlöm az én szerelmimet veled.